reklámokat nézek

reklámokat nézek

go, horájzon, go!

2016. június 09. - wetpaint

a UPC felülmúlhatatlan szereplőgárdát válogatott Horizon szolgáltatásainak népszerűsítésére.
btw: horájzon, de komolyan? tényleg?

de térjünk vissza magához a reklámhoz. adott egy csapat szomorú kölyök, akik elkeseredve üldögélnek, ténferegnek a kertben, hiszen lehetetlennek tűnik, hogy a fára épített bungiban nézzék a meccset - mi mást, így EB időben? anya apánál próbálja kijárni a megoldást, akinek egyetlen problémája, hogy nem bírja el a "böhöm tévét". szóval vészhelyzet van, nem kérdés. kész szerencse, hogy Kirk kapitány és csapata mindent lát, mindent érzékel. Horizon Go eljött a te időd! - hangzik a kapitány szava és a kezeslábasba bújtatott, rossz tartású, idegrángásos legény már intézkedik is. csiribú, csiribá, tévé a tableten, kölykök boldogok, családi béke szent és még a kutya is a meccset nézi.

és, hogy mi a bajom a reklámmal? a szereplők. ott van rögtön maga Horájzon közlegény. fejét ideges rángásokkal mozgatja fel, le, bal könyöke ráng a teste mellett, sima túlmozgásos szindróma. 
aztán ott van kispajtása, a mellette álló Rumcájsz közlegény jelölt a maga rajzolt szakállával. tényleg senkinek nem tűnt fel, hogy úgy forgatja fejét szünet nélkül jobbra, balra, hogy bármelyik udvari kapirgáló megirigyelhetné?
azt, hogy a kép képernyőre kiküldésének mozdulata, animációja gagyi, már meg sem említem, ellentétben a film végén látható felszabadult örömmel. tényleg ennyire nem hitt a küldetésben még maga Kirk sem? oké, már benne van a korban, szemmel láthatólag idegen neki ez az új technika, na de akkor is, legalább kicsit hinne a legénységben!

kérdés: csak nekem tűnik úgy, hogy Horájzon közlegény kispajtása, míg a felszólítás után átfut rajta a kamera kicsit rugózik a lábujjain?

miért is?

persze azért, mert érdekel. míg nem volt ennyire uniformizált és unalmas, addig az írtam nagyon érdekel, de ez a nagyon mára elkopott kicsit, a nézés viszont maradt.

mikor még ifjú voltam és bohó olvastam Ogilvy könyvét, aki a Dove reklám ötletével lett az, aki. egynegyed rész hidratáló krém. rémlik ugye? a szlogen, ami a mai napig működik.
akkor annyira odáig voltam a könyvért, hogy mindenképpen náluk, a magyarországi cégüknél akartam elhelyezkedni. azt, hogy mint képzeltem a pénzügyi asszisztensi állásból eljutni valami kreatív posztig ma sem értem. nem vettek fel, a nő, aki nem választott ki ajánlott egy másik céget, másik pozíciót, pontosabban beajánlott oda, ahol aztán már lassan 25 éve dolgozom. nem, nem reklám. az ma már csak érdeklődés.

na fussunk neki.

süti beállítások módosítása